A nyugdíjasokkal és nyugdíjrendszerrel foglalkozó írásokból és vitákból ritkán lesz értelmes diszkusszió.
http://velemenyvezer.blog.hu/2010/08/03/felszalamizni_a_nyugdijasokat#comment-form
Akik a nyugdíjasok ellen hőbörögnek és kvázi éhenhalásra ítélnék őket, azoknak nincsenek szülei és idős rokonai?
Hány olyan család van, ahol a relatíve jómódú nyugdíjas szülők támogatják a gyerekek családját?
Szerintem elég sok.
Nyilván egy rossz rendszer a saját logikájának megfelelő, végeredményben és összességében társadalmi szempontból rossz alkalmazkodási reakciókat idéz elő. Változtatni ezen lehet és kell, de most Magyarországon egyszerűbb felsorolni a rosszul működő dolgokat, mint a jól működőket.
A jelenlegi nyugdíjrendszerben szerintem egy kettős ígéret van, amit fenntartani hosszú távon valószínűleg nem lesz lehetséges: aki után rendesen és relatíve magas jövedelem után fizették a nyugdíjjárulékot, az a nyugdíjkorhatár elérése után elég magas kezdő nyugdíjat kap. Ennek az igazságosságát nehéz elvitatni, de a rendszer fenntarthatósága érdekében a nyugdíjkorhatár emelése és a helyettesítési arány csökkentése mérlegelhető.
A másik ígéret, hogy akinek a fenti alapon nem, vagy csak nagyon alacsony nyugdíjat állapítanának meg, azokat szociális alapon a nyugdíjrendszer eszközeivel támogatni kell. Ez most is probléma, és újra fog termelődni, ha a rendszerváltás után évtizedeket munkanélküliként vagy feketegazdaságban töltött emberek elérik a nyugdíjkorhatárt, akiknek már a rendszerváltás előtti évek (amikor kb. mindenki szolgálati éveket tudott felhalmozni) keveset fognak a saját jogosultságszerzési pályájukon jelenti. Ez utóbbi körrel kapcsolatban csak rossz megoldások vannak, de ezt én a nyugdíjrendszertől t-k független szociális kérdésnek tekinteném.
