libertárius

Félig én-blog, félig politikai pamflet. Miről NEM szól a blog: nem akarja a libertárius eszmerendszer minden árnyalatát megjeleníteni, pláne nem kisajátítani. Nem képvisel és nem támogat egyetlen politikai pártot vagy létező szervezetet sem.

Friss topikok

Linkblog

Facebook oldaldoboz

Kit szívat az IMF?

2011.05.15. 10:04 zombizan

Az IMF francia vezetője, úgy tűnik, nem bír magával. Nem tudom, miért nem kurvákra költi inkább a pénzét a szállodai személyzet zaklatása helyett. Lehet, hogy az már nem jó neki, a pornófilmek kliséihez hasonlóan csak a valószínűtlen, vonakodó partner ellenállásának a legyűrése izgató számára. "Itt a hiteled!", üvölthette letolt nadrággal a fürdőszobában a megdöbbent szállodai alkalmazott előtt. "Vidd haza a hiteledet!", kiabálják sokan az IMF arcába, jellegzetes módon már csak az említett hitelek felvétele és elköltése után.   

Azt meg végképp nem értem, miért kellett egy ilyen embert megtűrni az egyik legellentmondásosabb nemzetközi intézmény élén, ahol ez a több jelentésrétegű történet hihetetlen negatív publicitást fog jelenteni. Az országukat az IMF áldozataként feltüntetni próbáló politikusok számára mi sem lesz könnyebb, mint az amerikai szobalány történetéből általános tanulságokat állítani.

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://libertarius.blog.hu/api/trackback/id/tr292904853

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Quadrille Lobster · http://oriblog.blog.hu/ 2011.05.15. 13:58:09

Ez már csak ilyen. Klausnak a töltőtoll, Cohn-Benditnek meg a pedofília lesz az eposzi jelzője. S-K meg nem először csinál ilyet. A hatalom potenssé tesz, ha jól sejtem, és egyre inkább hajlamos a gonosz megtestesülését látni mindenben, ami még ellenáll.

Amúgy az IMF-fel kapcsolatban mindig ez a (pszichológiai) megfigyelés jut eszembe.
oriblog.blog.hu/2010/02/19/eric_berne_debtor_a_life_game
Eszerint az eladósítás nem csupán az egyén gyengeségeinek zöld utat adó és azt támogató, bátorító játszma, hanem az egyén is szívesebben él egy az adósságai által strukurált világban, ahol egy csomó lehetőség így már nincs nyitva előtte. A determinizmus iránti igényét kényezteti egy ilyen helyzet és nem kell megküzdenie azzal a hideg, kemény érzéssel, hogy másképp is lehetne és kizárólag tőle függ.
süti beállítások módosítása