A liberális piacgazdaság, a vállalkozás és a piaci verseny szabadsága a társadalmi és politikai szabadságjogok mellett egy nagyon fontos szabadság-dimenzió, a rendszerváltás egyik legfontosabb eredménye. DE: a verseny soha nem az üzletemberek kedvenc elfoglaltsága, az üzleti élet nem a nemes versengésről, hanem a pénzcsinálásról szól, és a verseny egy ponton túl kifejezetten zavaró a piaci szereplők számára.
Ezért a normálisan működő piacgazdaságban a piaci szereplőkre külső nyomást (törvények, szabályozók, piaci felügyeletek, versenyhivatal, stb, stb) kell a verseny fenntartása érdekében gyakorolni, különben jön az umbulda, a háttér-megállapodások, amiket már Adam Smith is hevesen ostorozott. Nagyon fontos lenne a társadalmi megítélés, a büntetőjogi szankciók mellett az erkölcsi megvetés és kiközösítés a kartellező, sunnyogó, hazudozó üzletemberek irányába. Ez szerintem nálunk szinte teljesen hiányzik, és nagyon sok mindent megmagyaráz abból, miért és hogyan jutottunk ide, ahol ma tartunk.
A legtöbb ember, munkavállalóként vagy vállakozóként, nem érti, nem tartja fontosnak a versenyszabályokat, szinte mindig valami személyes kapcsolatokon, "lezsírozáson" alapuló megoldást keres. A konkurenciát átkozni, hibáztatni, vevőt-fogyasztót lenézni, államot és egymást átverni az alapvető viselkedési szabály, és ezért tartunk itt, nem a liberális piacgazdaság miatt.