libertárius

Félig én-blog, félig politikai pamflet. Miről NEM szól a blog: nem akarja a libertárius eszmerendszer minden árnyalatát megjeleníteni, pláne nem kisajátítani. Nem képvisel és nem támogat egyetlen politikai pártot vagy létező szervezetet sem.

Friss topikok

Linkblog

Facebook oldaldoboz

Békesi II

2009.02.23. 10:36 zombizan

Részletesebb beszámoló is napvilágot látott a volt pénzügyminiszter kritikájáról.

Megállapításai:

1) Belső eredetű és indíttatású stabilizációs programra rakódik a nemzetközi gazdasági válság hatása.

Ez nyilvánvaló, de a magyar politika és gazdaságirányítás mindig is prociklikus hajlamú volt: ha volt pénz, szórta, rosszabb időkben takarékoskodni kényszerült. Ezért most szóba se jöhet a belső kereslet élénkítése az állami kiadások növelésével.

2) A devizában történő eladósodás a hibás monetáris politika következménye.

Igen is, meg nem is. A hosszú ideig erős, stabil forintárfolyam volt a monetáris politika következménye, tartsuk ez hibásnak vagy sem. Ennek ára és eszköze a magas forintkamat volt. A devizahitel ilyen megközelítésben csak azért volt olcsóbb a forinthitelnél, mert az országkockázatot a forinthitelt felvevők a magasabb kamaton, a devizahitelt felvevők az árfolyamkockázaton keresztül fizették meg. Ez utóbbi szimplán halasztott fizetésnek bizonyult, amivel az adósok csak most ősz óta szembesültek igazán. Téves azt suggalni, hogy a monetáris politika ezt úgy kerülhette volna el, hogy a hitelfelvevők a devizahitelek alacsony kamatát a forinthitelek nulla árfolyamkockázatával kombinálva jutottak volna egy ideális hiteltermékhez. Az árfolyamkockázat léte tudott volt, az más kérdés, hogy ezt kevesen vették figyelembe. A vállalatok devizaadósságai mögött azoban a "jóljárási pszichózison" kívül más is állhat, amennyiben az exportra termelő vállalatok bevétele is devizában keletkezik (ha nem is svájci frankban), ennyiben természetes hedge hatás érvényesül. A lakosság és az önkormányzatok szimplán jól akartak járni, ami nem sikerült.  

3) A versenyképes termelési kapacitások a konjunktúrára érzékeny iparágakban alakultak ki.

Hát ezzel nagy újságot nem mondott, hiszen pont a termelés felfutása (= konjunktúra) vezetett a kapacitások kialakulásához, tehát elég meglepő lenne, ha nem ez következik be.

4) A kisvállakozások többsége kényszervállalkozás, a magas adók miatt, amelyeket a recesszió el fog söpörni.

Ezt én inkább pozitívumnak látom, mert ezeknek az embereknek egy része legalább munkavállalóként fog visszatérni a piacra, és segít húzni a szekeret az eddigi "kényszeralkalmazottaknak". 

5) A magyar állam nehezebben fog hitelhez jutni a fejlett országok növekvő költségvetési hiánya és állami adósságfelvétele miatt. Senki nem fog magyar államkötvényt venni, ha vehet biztonságos német, USA, stb államkötvényt is. 

Ez alapvetően hülyeség szerintem, mert egyrészt a hozamfelár még mindig ide csábítja majd a befektetőket, ha az államcsőd veszélye elhárul, másrészt az állami adósságfelvétel a gazdag országokban jórészt a lakossági és vállalati hitelfelvétel helyett lép be. Tehát az összes hiteligény nem feltétlen nő, míg a megtakarítási hajlandóság emelkedhet. A gond az államcsőd veszélye, de ez majdnem független a többi ország viselkedésétől. A kifogásban azt az illúziót és titkos vágyat látom visszaköszönni, hogy mi a nálunk jobb helyzetben lévőkkel azonos feltételekkel jussunk hitelhez (lásd devizahitel-illúzió fentebb). Ez nincs, nem lehet, és nem is lesz így, egységnyi eladósodás minket jobban megterhel, mint a német vagy amerikai költségvetést, ezért nem szabad nekünk a hitelfevételben látni a megoldást.   

6) Az állam blöfföljön (= hazudjon) annak érdekében, hogy mielőbb bevezessük az eurót.

Ekkora gyökérséget - majdnem azt mondtam, hogy ritkán hallani, de nem, sajnos ez tipikus vágyálom a Békesihez hasonló emberek részéről. NEM, NEM, NEM. A gond éppen a tisztességtelen, sunyi, hazug országgá válásunkból adódott, minden ilyen lépés visszaütne, hosszabb távon nem nyernénk semmit, csak egy újabb megérdemelt verést kapnánk a nemzetközi piacoktól és intézményektől. El kell felejteni az eurót, a forintunkkal kell túlélni az elkövetkező éveket, és majd később, kijózanodva, lesoványodva, észhez térve esetleg csatlakozhatunk. Akkor már könnyű is lesz. Ez is azt mutatja, idegesítő lejmolók országa lettünk, ADJÁL, ADJÁL, ADJÁL, MENTSÉL MEG, MERT CSAK. Nem értjük meg, hogy a német állampolgárok pénze a németeké, mi azzal gazdálkodhatunk, amit megkerestünk, megspóroltunk, oszt schluss. Van elég bajuk a jelenlegi euró övezetbeli országoknak is, inkább örüljünk annak, hogy a gyengébb forint középtávon már segít helyrebillenteni a fizetési mérleget.  

7) Ki kell venni pénzt a nyugdíjrendszerből, oktatásból, egészségügyből, ártámogatásokból, a MÁV-ból, a BKV-ból.

Hát, ebben igaza van.

8) Növelni kell a versenyképességünket.

Ja, kell. Ez kurva nehéz lesz. Egyelőre a gyenge forint növeli, örüljünk ennek.

9) A protekcionizmus, és hazai változata, a 80 % hazai élelmiszert a polcokra, hülyeség.

Igaza van, ezt jó, hogy valaki kimondja.   

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://libertarius.blog.hu/api/trackback/id/tr18960138

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása