libertárius

Félig én-blog, félig politikai pamflet. Miről NEM szól a blog: nem akarja a libertárius eszmerendszer minden árnyalatát megjeleníteni, pláne nem kisajátítani. Nem képvisel és nem támogat egyetlen politikai pártot vagy létező szervezetet sem.

Friss topikok

Linkblog

Facebook oldaldoboz

Jó vagy rossz dolog a munkaerőhiány?

2018.05.15. 09:12 zombizan

Az utóbbi időben számos olyan poszt került elém megosztásokkal a Facebookon, ahol állításuk szerint kétségbeesett vállalkozók munkatársakat keresnek. Többnyire nem szakembereknek szól a felhívás, hanem olyan hétköznapinak tűnő kvalitásokkal rendelkező embereknek, mint érettségizett, autót vezet, megbízható. Ezzel párhuzamosan sokan panaszkodnak a jelentkezők minőségére és hozzáállására is.

A posztban általában az elérhető fizetést is megadják, ami a korábban ismert bérekhez képest nem tűnik rossznak, de a jelek szerint kevés ahhoz, hogy beindítsa a potenciális jelentkezőket. Természetesen itt erősen bejátszik a MEMBÉR probléma (Más Embernek Megfelelő Bér), amennyiben méltányosnak és vonzónak ítélünk egy olyan bért, amiért mi magunk nem lennénk hajlandók dolgozni. Egy alternatív kritika abból az irányból közelíti meg a kérdést, hogy mennyiből lehet ma Budapesten megélni. Így könnyű levezetni, hogy ha valakinek nincs saját lakása, akkor havi nettó 200-250 000 Ft az éhbér kategória.

A munkaerőhiány, mint probléma, az elmúlt 2-3 évben került be a köztudatba. A béreknél megjelent egy korábban szinte ismeretlen transzparencia, amennyiben a cégek egy része publikussá teszi a fizetéseket a jelentkezők bevonzása érdekében. A rengeteg „versenyképes fizetés” sablonszöveghez képest ez szerintem pozitív változás. Megy a hasonlítgatás, hogy akkor most egy Aldi üzletvezető túl van-e fizetve vagy sem. A huhogók szerint a meghirdetett bér a valóságban nem is annyi, illetve ők is szívesen dolgoznának ennyiért, de ezért vagy azért ez nem lehetséges.

Egy további narratíva, ami erre az egész problémakörre ráépül, hogy akkor most a munkaerőhiány és a béremelkedés jó vagy rossz. A kormány hívei az ország fejlődését látják a jelenség mögött, büszkén hirdetik, hogy mennyit kereshetne egy buszvezető, oszt még sincs elég. A panaszkodó vállalkozók egyfajta természeti csapásként tekintenek a dologra, mintha elfújta volna a szél a lángosos tetejét, ahol senki sem hajlandó napi 15 000 forintért 12 órát állni a hőségben a tűzhely mellett. Az ellenzék a kivándorlást okolja a problémáért, amit szerintük az Orbán kormány politikája generált.

Valójában nem lehet megmondani, hogy a munkabérek emelkedése önmagában pozitív vagy negatív jelenség-e, mivel ez csak egy paraméter egy komplex gazdasági modellben. Aki valaha tanult egy kis közgazdaságtant, az fel tud vázolni munkaerő keresleti és kínálati görbéket, amelyen a kettő metszéspontja jelenti az egyensúlyi bért, ahol a kereslet és a kínálat megegyezik. Ha valamelyik görbe eltolódik, az egyensúlyi bér is megváltozik. Mind a keresletre, mind a kínálatra számos tényező hat, amelyek részben össze is függnek egymással. Az egyik ember bére a másik ember költsége, ezt sosem szabad elfelejteni. Ha engem jól meg kell fizessenek azért, mert mondjuk házakat tervezek, akkor miért jutnék olcsón más emberek által nyújtott szolgáltatásokhoz? Amennyiben a saját, speciális képességeim felértékelődnek, azzal bizonyosan nyerek, de önmagában az élőmunka iránti igény növekedése nem egyértelmű pozitívum vagy negatívum a számomra.

A demográfiai helyzet viszonylag tiszta. 1953-ban 207 000 ember született Magyarországon, akik idén lesznek 65 évesek. 2000-ben 98 000 ember született, akik idén válnak nagykorúvá. A halálozások, illetve a ki és bevándorlás egyenlege módosítja a képet, de nincs olyan optimista forgatókönyv, miszerint a munkaerő kínálatra ne hatna negatívan a demográfia. Munkaerő tartalék gyakorlatilag nincs. A tartósan inaktívak és közmunkán lévők jelentős tömege sem földrajzi, sem minőségi szempontból nem találkozik a munkaerő kereslettel. Ráadásul közmunkán a közhiedelemmel ellentétben nem csak értelmetlen látszattevékenységet végző emberek vannak, hanem a helyi foglalkoztatás bevett formájává vált egyes régiókban, akiket kiesésük esetén valahogyan pótolni kellene.

A kivándorlás okairól, mértékéről és várható tendenciáiról hosszasan lehet vitatkozni, de az tény, hogy nagyon sok magyar dolgozik külföldön, akiknek a tömeges visszatérésére nem lehet számítani. A legjobb dolog, ami történhet, hogy innentől lassul a kivándorlás üteme, de ez sem bizonyos. Bevándorlás, a kormány retorikája ellenére, folyamatosan történik, de a kormány számára politikailag elfogadható források: a határon túli magyarok, illetve a fehér, kelet-európai külföldiek tábora limitált. A határon túli magyarok többsége ugyanolyan EU állampolgár, mint mi, nekik is nyitva áll (egyelőre) Anglia, Németország, Ausztria, Hollandia és a skandináv országok. Ukrajnából sokan jönnek dolgozni Magyarországra, de még többen mentek Lengyelországba, Csehországba, Szlovákiába, ami nekik nyelvi szempontból lényegesen egyszerűbb. A távol-keleti bevándorlás Budapesten szembetűnő, noha furcsa hallgatás övezi. Ha valami, ez lehet egy kitörési pont a magyar gazdaság számára, de előbb vagy utóbb a kormánynak is reagálni kellene arra, ha a jelenlegi, tízezres nagyságrendű bevándorlás százezres nagyságrendbe lépne. Ahonnan potenciálisan nagyszámú bevándorló érkezhetne, a közel-keleti, afrikai és közép-ázsiai régiók, a kormány számára politikailag vállalhatatlanok, és más szempontból is problémásak lehetnek.

A fentiek okán én a magyarországi foglalkoztatás trendszerű csökkenésére számítok, ami mélyreható változásokat okozhat a magyar gazdaság szerkezetében, és összességében visszafoghatja a gazdasági teljesítményt is, bár ez utóbbi egyáltalán nem bizonyos. Teljes szektorok tűnhetnek el, mint az alacsony hozzáadott értékű összeszerelő tevékenység, az alacsony hatékonysággal működő kiskereskedelem, a vendéglátás jelentős része. Nem lesz annyi kisbolt, lángossütő, ipari parkba települt gyártóüzem. A hatékonyság növelése ezeken a területeken részben komoly technikai korlátokba ütközik (előbbiek), részben már kimaxolták a lehetőségeket (utóbbiak). A vállalkozások eltűnése természetesen ki fog hatni a mögöttük áll szolgáltató tevékenységek széles körére (pénzügyi szféra, stb) is. Az állam által biztosított szolgáltatások (oktatás, egészségügy, idősgondozás) a mostaninál is sokkal súlyosabb munkaerő problémákkal fognak küzdeni, ami a magánalternatívák virágzását hozhatja (akik természetesen ugyanazért a limitált munkavállalói körért fognak versenyezni az állami szolgáltatókkal).

Ami ebből a teremtő pusztulásból még valószínűleg ki fog emelkedni, az az infláció, bár itt nagy a külső tényezők hatása is, és sok múlik azon, a kormányzati politika mennyire védi a forint árfolyamát a gyengítő hatásokkal szemben. Az majdnem bizonyos, hogy a mostani, nullához közeli inflációs számoknak hosszú időre búcsút mondhatunk. A kérdés csak az, az emelkedés megáll-e az egyszámjegyű tartományban, vagy visszatérünk a kilencvenes évek kétszámjegyű inflációjához.  

Fontos látni, hogy amit én itt felvázoltam, az nem egy negatív forgatóköny, hanem inkább realista. Ebben nincs benne annak a lehetősége, hogy akár a nemzetközi helyzet, akár a magyar gazdaság olyan problémákkal szembesül, ami egyértelmű negatív sokkot okoz. Ez is elképzelhető, de a valószínűségét nehéz megítélni. A munkaerőhiány által kikényszerített gazdasági alkalmazkodás jól is elsülhet Magyarország számára, bár a folyamatnak bizonyosan lesznek vesztesei. Én is sajnáltam, amikor a mellettünk lévő kisbolt bezárt munkaerőhiány miatt, de beláttam, hogy az alkalmankénti vásárlásaimra nem lehet olyan üzleti modellt építeni, ami egy kétszeres bérköltséget kitermelne. Lehet, hogy a vállalkozó menekülhetett volna előre, új szolgáltatások kiépítésével, de nem tette, nem tudta megtenni. Így most nekem nehezebb egy kicsit megoldani a hétköznapi bevásárlásaimat, az életminőségünk pedig némileg romlott azáltal, hogy a gyereknek nem tudunk reggelente öt perc alatt friss pékárut venni. De az az ember, aki most már nem a kisboltban dolgozik, nagyobb hozzáadott értéket termel egy Lidl áruházban (true story). A lángossütő helyett majd lesz McDonalds, vagy olyan lángossütő, aki megoldja a konyha hűtését valahogy. Az emberek egyszerre fognak nyerni és veszíteni a változásokkal, ahogy általában minden változással történik. De alternatíva nincs. Legfeljebb a tömeges bevándorlás. 

16 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://libertarius.blog.hu/api/trackback/id/tr6613944862

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Geo_ 2018.05.15. 19:34:10

Én azt várom, hogy nő a hatékonyság, az országos szintű termelékenység - s pár év múlva (jó: 1-2 évtized) az lesz a gond, hogy nincs elég munka.

De mi lesz a felosztó-kirovó nyugdíjrendszerünkkel? (Legalább egy évtizedig még kitarthatna :-)

7tom 2018.05.15. 20:50:49

A termelékenység a beruházásoktól tud növekedni, na de ki hajlandó befektetni egy munkaerőhiányos országba?

Buchhalter 2018.05.15. 21:07:15

A cikk egyik fontos mondata : ma Budapesten ,sőt már a nagyobb városokban is a havi nettó 200-250 fizetés vicc kategória.Az albérlet árak rezsivel Budapesten 200 körül a vidéki városokban 150 körül tendálnak.Bécsben a külvárosi panel rezsivel 600 € ( 190 ezer Ft) Átlagbér Bécsben (nettó 1600 € = nettó 500 ezer Ft) és ott még jár 13-14 havi fizetés is.A kaja ,ruha ugyanannyi mint nálunk.Csodálkoznak egyesek ,hogy a minőségi munkaerő nyugatra szökik kies kis hazánkból.

paráznabillegető 2018.05.15. 21:11:11

@Geo_: hibás elvárás. abszolút értelemben biztosan, ámbár relatíve még igazad is lehet, ha a megfelelő képletet használjuk, méginkább okosan manipuláljuk a számokat...

illúzió és propaganda az egész.

Brix 2018.05.15. 22:06:44

@Geo_: Én pont a fordítottját várom: a robotizáció ugyan eltüntet munkahelyeket, de ugyanakkor meg új lehetőségek jönnek létre , a megváltozó emberi igényekkel. A jelen trendek is azt mutatják, hogy szinte minden jól fejlődő, fejlett országban alacsony a munkanélküliség, legyen szó az USA-ról, vagy Németországról
Nekünk az a jó, ha viszonylag szűkös a magyar munkaerőpiac , mert ez alapvetően felfelé tolja a béreket.
Migránsok nem kellenek, azok lefelé nyomnák a béreket, mint a munkapiacon megjelenő túlkínálat. Másrészt, a többség kifejezetten nem kedveli a konkurenciát, az erőforrásokért folytatott harcban...

Brix 2018.05.15. 22:19:33

Annyit tennék még hozzá, hogy fontos lenne az erős hazai fizetőeszköz - tehát nem kellenek az irreálisan alacsonyon tartott kamatok és a gyenge forint árfolyamok...Az erős forint egyre alkalmazkodóbbá, hatékonyabbá teszi a gazdaságot és kiszelektálja az alacsony hozzáadott értéket termelő iparágakat. Éppen ez az, amire szükségünk lenne az országnak! Másrészt, bizonyos területeken , pl. az ingatlan szektor, nagyon felgyorsult inflációt is kordában kellene tartani. Ehhez az erős , kamatot fizető pénz (is) szükséges. Különben csak " lufi " lesz a bérnövekedés, ha közben 317ft-1 eurós árfolyamokat látunk...
A munkapiaci problémákat a még magasabb hazai bérekkel lehet orvosolni. Közben, megakadályozni a sunyi módon végrehajtott, implicit infálódást, a forint gyengítését!

Magyar ember ne viseljen baseball sapkát 2018.05.15. 22:25:28

A munkaerőhiány max a vállalkozásoknak gond. Ők állnak a migránnsimogató lobbi mögött egész Európában.

A melósoknak csak előnyei vannak, nő a bér, javulnak a munkakörülmények, könnyebb a diákoknak diákmunkát, a nyuggereknek nyuggermunkát, vagy részmunkaidős állást találni, korrektebbek a juttatások és a főnökök.

A bérek növekedésével meg automatikusan kiszorulnak az országból az alacsony hozzáadott értékü iparágak ahogy az már meg is történt a textiliparral könnyüiparral.

Magyar ember ne viseljen baseball sapkát 2018.05.15. 22:41:02

"Fontos látni, hogy amit én itt felvázoltam, az nem egy negatív forgatóköny, hanem inkább realista."

Ja, nagyon realista. Igaz hogy se az IMF, se az EU se senki nem var 3%-nal nagyobb inflaciot /most 2/, te meg ketszamjegyut vizionalsz banyek.

StanLee · https://newsroll.net 2018.05.15. 22:41:24

Magyarorszag nem volt es nem is lesz a munkavallaloknak celorszaga. Celorszag Nyugat-Europa. Ott is folyamatosan arrol szolnak a hirek, hogy mennyire sok munkas kez hianyzik, de az allam/politika nem kepes megoldani a munkaerohiany problemajat, persze ha ez egyaltalan letezik.

Amugy jo, hogy a mostani munkakepesek mobilisabbak, mint akar egy evtizeddel ezelott, es kimennek kulfoldre dolgozni es ezaltal a munkabereket felviszik. Ami nem gazdasagos, az maximum bezar.

A technika meg majd talal megoldast azokra a problemakra, amire megoldast kell talalni.

Magyar ember ne viseljen baseball sapkát 2018.05.15. 22:47:28

@StanLee: Mar hogyne lenne, mar most is celorszag.

Vagy a hasonló helyzetü Lengyelországban 1 millió ukrán, 1 millió litván vendégmelós van, de a cseheknél is van 200ezer csak ukránból.

Meg innen is járnak nyugatra dolgozni jó sokan, meg ki is költöznek. Ezzel nincs is semmi probléma ezért lettünk EU tagok ez volt a lakosság számára a fő előny.

Geo_ 2018.05.15. 23:36:51

@Brix: naivitás, hogy a robotok ne vennék el a hagyományos munkát.

Ad Dio 2018.05.16. 08:41:49

@Geo_:

Minden bizonnyal komoly hatása lesz bizonyos szektorokra, de a humán munkaerő a nap végén sok helyen gazdaságosabb lesz. Ha a robotizáció valóban tömeges jelenséggé válik, elkerülhetetlen a megadóztatása (ugyanis jön sajnos az FNA és ugyebár ki is dobja össze annak az alapját?)... már persze azokat a robotokat lehet megadóztatni, amiket nem visznek el olyan országba, ahol nincs rájuk adó :-). A többinek viszont a gazdaságosságát fogja rontani az adó. Innentől lehet mégis inkább meg fogja érni egy takarító ember, mint egy adóval terhelt takarító robot. Ez egy szimpla gazdaságossági kérdés lesz.

Ad Dio 2018.05.16. 13:14:21

@Geo_:

Pontosan erről van szó. A munkaerőhiány termelte igény vezetett a robotokhoz és nem önmagában az, hogy a robot "jobb" (olcsóbb, pontosabb, nem sztrájkol, nem lesz beteg, nem kér fizetésemelést stb).

Ad Dio 2018.05.16. 13:25:34

@Geo_:

A nyers képlet az, hogy ha a robotizáció átlép egy bizonyos szintet ÉS a kieső humán erőforrás nem tud elhelyezkedni máshol, AKKOR kialakul(hat) egy masszív réteg aki kiszorul a munka világából. Erre sajnos pillanatnyilag nem tudunk jobb választ elképzelni, mint valamiféle FNA, vagy legalábbis kiterjesztett szociális juttatási rendszer. Azt azonban valamiből elő kell teremteni. A még aktív dolgozó réteg további adóztatása csak öngerjesztővé tenné a folyamatot, így épp ellenkező hatást várok: az élő munkaerő terheinek csökkentését és a robotok megadóztatását. Ez persze sajnos az állami redisztribúció súlyának óhatatlan növekedését fogja eredményezni, de ez minden bizonnyal elkerülhetetlen. Másik eredménye ennek a trendnek az
lesz, hogy a profit termelésre befogott robotokat meg fogja adóztatni az állam, így azonban csökkenni fog a robot versenyelőnye az emberrel szemben. Erre utaltam az imént.
Harmadik következménye egy ilyen szenáriónak az lesz, hogy a mozdítható termelés el fog költözni olyan országokba, ahol nem fogják a robotokat adóztatni. Ez ellen "védekezni" import vámokkal lehet csupán... ami persze mindjárt szembe is megy a mostani tendenciákkal (mínusz Trump).

Meg lehet persze próbálni áttenni az adózás súlypontját a fogyasztási adókra, de sajnos a globalizáció korában ez is hamar kontraproduktívvá válik.

zombizan · http://libertarius.blog.hu/ 2018.05.16. 13:32:33

@Magyar ember ne viseljen baseball sapkát: erre térjünk vissza 1-2 éven belül. A kétszámjegyű infláció (10-15 %) teljesen benne van a pakliban, bár én ezt nem mint leginkább valószínű, csak mint elképzelhető esetet írtam. Lehet, hogy csak az 5-9 % tartományban marad a mért infláció. Viszont a 2-3 % infláció fennmaradása a közeli jövőre nézve kifejezetten valószínűtlen. Kétszámjegyű bérnövekedés és felpörgő gazdasági aktivitás mellett, miközben az olajár emnelkedik és a forint gyengül, kábé minden a magasabb infláció irányába mutat.