libertárius

Félig én-blog, félig politikai pamflet. Miről NEM szól a blog: nem akarja a libertárius eszmerendszer minden árnyalatát megjeleníteni, pláne nem kisajátítani. Nem képvisel és nem támogat egyetlen politikai pártot vagy létező szervezetet sem.

Friss topikok

Linkblog

Facebook oldaldoboz

A ciprusi helyzet tanulságai

2013.03.18. 11:02 zombizan

A bankbetétekre Cipruson kivetett egyszeri adó emeli a tétet az európai válságkezelésben. Közhely, hogy a bankok létének alapja a bizalom. Jelenleg a pénzügyi szektor, a bankbetétekre vállalt állami garancia miatt, az adófizetők pénzéből finanszírozott támogatás előnyeit élvezi. A bizalmat részben vagy egészben az állam biztosítja. Ha a betétek visszafizetésére csak a bankok tőkéje és eszközei jelentenék a garanciát, mára már nagyon kevés banknak lennének betétei, ergo kihelyezhető forrásai. Ezek a bankok nagyon magas saját tőke mellett működnének, drágán adnák a hiteleket, ellenben a betétekre alig fizetnének kamatot. Az állami garancia mellett természetesen vannak más fedezeti eszközök is, pl. a magyar betétbiztosítási alap, amelynek tőkéjét mellesleg egy takarékszövetkezet csődje majdnem teljesen felemésztette. Ilyen körülmények között állami garancia nélkül a mi bankjaink sem működhetnének.

Ciprus a legújabb frontvonal a stabil helyzetű, nettó befizető EU tagországok és a labilis periféria küzdelmében. Az ország válságának egyik eleme az óriásira nőtt bankszektor konszolidációs igénye, amelynek forrásszükséglete túltett az állam lehetőségein. Vagy, az állam úgy gondolta, túltesz a még felvállalható politikai kockázat melletti lehetőségein, és EU pénzből szerette volna megoldani ezt a problémát. A megoldás ára az egyszeri veszteség kényszerű lenyelése a betétesek részéről. Ezt az eszközt az összes eddigi válságkezelési fordulóban kerülték. Hatásában az EU övezetből való távozásra hasonlít, amikor is az addig euróban jegyzett betéteket görög drachmára vagy ciprusi fontra váltanák. Az előnye, amennyiben az emberek elhiszik, hogy tényleg egyszeri megoldásról van szó, hogy számszerűsíti és egyben realizálja a kockázatokat, míg a saját valuta jövője egy kiszámíthatatlan leértékelési pálya befutása lenne. Hátránya, hogy a bankrendszer konszolidációja mellett más gazdasági probléma megoldását nem segíti, míg a saját, gyengülő valuta a helyi gazdaság nemzetközi versenyképességét javíthatná.

A ciprusi intézkedés az első reakciók alapján még a magyar közvéleményben is megrökönyödést keltett. Ami azért vicces, mert a forint csak tavaly októberhez képest 10 %-ot gyengült az euróval szemben, tehát lehet úgy nézni a dolgot, hogy ezt az adót a magyar (forint) betétesek már meg is fizették. Nem beszélve arról, hogy ez nem csak a megtakarításokat, de a jövedelmeket is negatívan érintette, amit a ciprusi lépés elvileg nem.

Az euró szépsége, hogy egyik ország sem rendelkezik önálló monetáris politikával. A német gazdasági szereplők érdekei nem azonosak a periféria eladósodott országainak az érdekeivel.  De, ha továbbmegyünk, a megtakarításokkal rendelkező német középosztály érdekei sem azonosak a máról holnapra élő német munkanélküliével. Csak amíg egy országon belül a természetes érdekellentétek a politikai folyamat során elvileg kompromisszumra vezetnek, EU szinten hiányzik a valódi demokrácia. Nagyon hamar nemzeti adok-kapokká fajulnak az egyeztetések, az eredménnyel pedig senki sem elégedett. A periféria országainak a bankóprés beindítása lenne az érdeke, szinte korlátlan forrásbiztosítással a gazdasági szereplők számára, ahogy az amerikai FED teszi. Ebben az esetben reménykedhetnének abban, hogy a bankok nemzetállami segítség nélkül is túlélnek, a vállalatok hitelhez jutnak, a fogyasztás növekedhet. Az inflációs várakozások emelkedése, és a monetáris politika következményes szigorítása pedig olyan kockázat, amely egy politikai ciklusokban gondolkodó vezetés számára a bibliai Jelenések könyve időhorizontjával állítható párhuzamba.

A stabil gazdasági és államháztartási helyzetű – nevezzük így – északi országok számára a bankóprés kevés előnnyel és sok, jövőbeli, potenciális hátránnyal rendelkezik. A németek a XX. századi hiperinflációk emlékétől kínozva szinte vallási elvszerűséggel utasítják el az überlaza monetáris politika gondolatát. Ezért a „mennyiségi könnyítés” egy olyan orvosság, amit a szimptómák rosszabbodása esetén kiskanállal adagolnak az európai betegeknek, szemben az amerikai preventív lökésterápiával. Az, hogy az európai betegek eddig túléltek, akár a kezelés sikerének is tekinthető. Viszont az, hogy éppen annyira betegek, mint amikor elkezdték a kezelést, nem állít ki túl jó bizonyítványt orvosaik szakértelméről.

Mi ebből a tanulság a mi számunkra? Egyrészt, hogy nálunk a bankszektor meghatározó külföldi tulajdona – bár hordoz bizonyos kockázatokat – a válság alatt összességében inkább áldás volt, mint átok. Más se hiányozna nekünk, mint 2-3 nagybank kényszerű állami konszolidációja. Erre külföldi tulajdon mellett is sor kerülhet, de eddig a külföldi tulajdonosok nem hagyták veszni leányaikat. Másik, hogy euró nélkül a magyar gazdaság jelenleg jobban boldogul, mintha mi is az övezet tagjai lennénk - bár az önálló monetáris politika előnyeit a devizahitelek öröksége nagyrészt ellensúlyozza. Az euró bevezetése katasztrofális hiba volt a mediterrán periféria országaiban. Harmadrészt, sajnos, le kell mondanunk arról az illúzióról, hogy a magyar gazdaság az európai fellendülés farvizén majd kinövi a problémáit. A gazdasági helyzet jelenleg romlik, és nem javul Európában. Aki arra számít, hogy 1-2 év múlva – Orbánnal vagy Orbán nélkül – Magyarország növekvő gazdaság lesz, illúziókat kerget.      

3 komment

Címkék: EU Ciprus Bankóprés Magyar válságkezelés

A bejegyzés trackback címe:

https://libertarius.blog.hu/api/trackback/id/tr245140923

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

serial sinner · http://wdcry.blog.hu 2013.03.18. 23:07:18

Mostani hírek alapján a ciprusi politikusok közt vita van betétekre kivetendő illetékről. Szerintem végül elállnak, majd a 100000 Eur alatti számlák megcsapolásától, mert az óriási presztízsveszteség lenne az Eu-nak. Senki nem tudná garantálni, hogy ez egyszeri esemény. Különösen igaz ez az unortodox gazdaságpolitikát vivő Mo. esetében.

Quadrille Lobster · http://oriblog.blog.hu/ 2013.06.03. 21:38:54

@serial sinner:
Volt a Schauble-nak egy érdekes eszmefuttatása a sajtó füle hallatára. Hogy ugyanis tualjdonképpen minden kezesség annyit ér, amennyit a kezes fizetni tud. Ha tehát egy ORSZÁG nem tudja kifizetni a 100ezer euró alatti betéteket, akkor az a betétbiztosítás vajh mit ér...

"Cyprus’s depositors aren’t covered by deposit guarantee rules because the state is insolvent, German Finance Minister Wolfgang Schaeuble said today on Deutschland Radio."
www.bloomberg.com/news/2013-03-19/cyprus-bank-levy-threatens-european-plan-for-deposit-guarantees.html

Szal értem, hogy presztízsveszteség, de ki az az EU?

Quadrille Lobster · http://oriblog.blog.hu/ 2013.06.03. 21:45:01

Amúgy a 100ezer eurós limit addig tűnik magasnak, amíg utána nem nézünk a fránya helyi sajátosságoknak. Cipruson ugyanis az a "szokás", hogy állami nyugdíj híján az egyszeri polgár nagyobb összeget gyűjt össze a bankban - és a kamataiból nyugdíjas.

"The thing about €178,000 is that it’s a lot of money if you can spend it. It’s not so much if you’re 58 and trying to live on it for the rest of your life. Unlike Britain or the United States, where middle-class retirees tend to boost their state pension either with a pension paid for by their employer or a privately invested fund designed, by tax law, to be eked out till death, it became common in Cyprus to retire with a large, tax-free lump sum with which you could do what you liked. For Cypriot workers, it was the norm. Many would stick it in the bank and live off the interest, which was hefty."
www.lrb.co.uk/v35/n09/james-meek/the-depositor-haircut

Az igazi filozófiai kérdés, hogy kell-e a ciprusi nyugdíjas borbélynak tudni, hogy hogyan jön össze az a kamat egy olyan valutában, amelynek a jegybanki kamata alacsony? Tudnia kell-e, hogy a ciprusi bankok über-kockázatos görög államkötvényen érik el azt a kamatszintet? Hogy Európa más részein az a kamat nem annyi.

"In 2008, interest rates in the Eurozone as a whole and interest rates in Cyprus began to diverge. For the past five years, even though they’ve been subject to the same base interest rate set by the European Central Bank in Frankfurt, savers with deposits in Cypriot banks like Laiki and Bank of Cyprus have been getting rates two whole percentage points higher than their counterparts in Helsinki or Amsterdam or Paris. "