libertárius

Félig én-blog, félig politikai pamflet. Miről NEM szól a blog: nem akarja a libertárius eszmerendszer minden árnyalatát megjeleníteni, pláne nem kisajátítani. Nem képvisel és nem támogat egyetlen politikai pártot vagy létező szervezetet sem.

Friss topikok

Linkblog

Facebook oldaldoboz

A Figyelő tizenhármak

2010.04.10. 11:21 zombizan

A Figyelő körképe (lásd előző poszt) sajnos megerősítette, hogy 13 hozzáértő ember véleményének szintéziséből nem fog valami hiper bölcsesség kirajzolódni. 13x1= max. 1.12, vagy ilyesmi. A pontok között vannak kb. evidens dolgok, amivel maximálisan egyet lehet érteni. Vannak olyan pontok, amelyek vitathatók, szerintem szimptomatikus tévedéseket tükröznek, ezekkel a korábbi bejegyzésben foglalkoztam. De van néhány olyan megállapítás is, ami szerintem szimplán baromság. A kedvencem az oktatási részben ("Legyen ismét becsülete a fizikai munkának!") nosztalgikusan emlegetett korábbi gyakorlat, amikor a szakiskolák tanulóit reggel hatra berángatták az iskolába, hogy szokják az életet. Nem tudom, a 13 szerző közül hány járt szakiskolába (gondolom egy sem), illetve hányan járnak közülük hatra dolgozni (gondolom szintúgy egy sem). Talán más dárdájával a bozótot ne...

Ugyanebben a részben van az a magvas megállapítás, miszerint "Érdemes elgondolkodni azon is, hogy a kereskedelmi médiumok által közvetített értékrend alulról veri a környező országok átlagát." Megoldás? Tiltsuk be a kereskedelmi médiát? Vagy a hat órakor kezdődő oktatásban a gyerekeknek a max weberi munkaerkölcsről fognak felolvasni, miközben a munkadarabot reszelgetik a gyakorlati órán?

A másik kedvencem annak a leszögezése, hogy "A jelenleg meglévő 74 főiskola, egyetem egy része nem ad használható, piacképes tudást." A 74 intézményben gondolom benne vannak pl. a teológiai főiskolák is, azokból sincs kevés, amelyekkel szemben kicsit abszurd ez az elvárás. A másik gond az, hogy a leggagyibb intézmények egy része elméletileg éppen hogy piacképes tudást adna (ilyen-olyan vállalkozási főiskolák), csak ezt a piac nem értékeli. Szerintem a tudás önmagában érték, és mindig lesznek emberek, akiket a tudásvágy motivál, így akkor is elmennek bizonyos dolgokat tanulni, ha előtte írásba adják nekik, hogy a büdös életben ezzel a végzettséggel elhelyezkedni nem fognak tudni. És ez így is van rendjén, szomorú lenne a világ, ha mindenkit a munkaerő piaci értékének a maximalizálása motiválna. 

A "Romakérdés és szociális támogatások" fejezet olyan, mintha a Jobbik programjából másolták volna. Már maga a címválasztás prekoncepcióra utal, miszerint a szociális támogatások csak a romák élősködését szolgálnák. Az az ötlet, hogy "bizonyos gyerekszám felett a szociális támogatás ne alanyi jog legyen, hanem csak adójóváírásként lehessen érvényesíteni", kb. nyíltan rasszista, embertelen, stb, nem hiszem, hogy van olyan civilizált ország, ahol ez így működik. Az a végső megjegyzés pedig, hogy "Talán ha apának muszáj elmenni a közmunkára, akkor a gyerek is elfogadja, hogy neki is muszáj iskolába járni", szerintem inkább úgy fordítható, hogy ha a gyerek azt látja, a munka csak egy szar és kötelező dolog, akkor még annyira sem lesz kedve a munkavállalásra felkészítő iskolába járni. Nem elég, hogy megkorbácsolnak, de még a korbácsot is nekem kell fáradtságos munkával elkészítenem?   

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://libertarius.blog.hu/api/trackback/id/tr701909297

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.