libertárius

Félig én-blog, félig politikai pamflet. Miről NEM szól a blog: nem akarja a libertárius eszmerendszer minden árnyalatát megjeleníteni, pláne nem kisajátítani. Nem képvisel és nem támogat egyetlen politikai pártot vagy létező szervezetet sem.

Friss topikok

Linkblog

Facebook oldaldoboz

A klímaszkeptikus nem tagad, hanem kételkedik

2017.02.07. 07:44 zombizan

A szkeptikus olyan ember, aki kételkedik. Az, hogy miben kételkedett, időről időre változott, de a szkeptikusok velünk vannak az emberi történet kezdete óta. A szó görög eredete a keresni (szkeptomai) igéből jön. Hosszú időn keresztül az isten(ek) létezésében való kételkedés számított a legnagyobb gondolatbűnnek, de ezzel párhuzamosan a szkeptikusok megkérdőjelezték az emberi tudás más területeit is. „Biztos vagy benne? Én nem.” Nem egy rossz álláspont intellektuális értelemben, de könnyű belátni, miért idegesítették a szkeptikusok a hit abszolút bizonyosságával rendelkező embertársaikat.

A mai kor egyik kvázi vallásos hitelve a globális felmelegedés, amit újabban inkább klímaváltozásként emlegetnek. Ez a rebranding zseniális, hiszen az időjárás folyamatosan változik. Ha ma melegebb van, mint tegnap volt, az időjárás megváltozott. Ha holnap hidegebb lesz, mint ma volt, akkor az időjárás megint megváltozott. Hacsak nem egy barlangban él az ember, vagy az óceán fenekén, a változó időjárás gondolatát könnyű eladni.

Az emberiség tevékenység okozta, trendszerű globális felmelegedéssel kapcsolatban én büszke szkeptikus vagyok. Szkepticizmusom a jelenség több szintjén megjelenik. Ezt érdemesnek látom végigvenni, mert a nyilvános diszkusszióban (ami persze inkább az uralkodó álláspont sulykolását jelenti), ezek a szintek általában keverednek.

Az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés valós jelenség, vagy csak rávetítünk egy modellt a más tényezők által meghatározott adatsorokra?

A válaszom nekem erre az, hogy fogalmam sincs. Munkahipotézisként hajlamos vagyok elfogadni, hogy ez tényleg így van, az üvegházhatású gázok kibocsátása miatt felmelegedett az atmoszféra. A tudomány általában a modellezésről szól, és ha egy modell komoly magyarázó erővel rendelkezik, akkor érdemes fontolóra venni. Ha pedig más modellek jobbnak bizonyulnak, szívfájdalom nélkül kidobni.

A modellt helyesnek feltételezve a jövőre vonatkozó projekciók is helyesek?

Egyáltalán nem biztos, hiszen a modell a múltbeli adatokra épül. Szerencsére ez egy olyan jelenség, ahol folyamatos adatgyűjtés történik, így lehetőség van a modellek tesztelésére és a projekciók módosítására. Sokkal rosszabb lenne, ha a Jupiter egy holdjának az időjárásáról folyna heves érzelmeket kiváltó vita, amiről csak a 10 év múlva odaérő űrszonda fog friss adatokkal szolgálni. 10 év az akadémiai világban halálos ellenségeket csinálna az eltérő állásponton lévő kutatókból.

A globális felmelegedés várható hatásait lehet jó-rossz értelemben vizsgálni?

Ez egy nagyon lényeges pont, ami sokszor elsikkad. Nem nyilvánvaló, hogy a globális felmelegedés (ha létezik) nettó hatása rossz lenne. Természetesen lehet olyan black swan szcenárió, amikor a hőmérsékletváltozás már a földi életet veszélyezteti, de az általam ismert modellek nem állítanak fel ilyen prognózisokat. Az élet lényege az alkalmazkodás. Az emberi faj generalista, aki a két sarkvidéktől az egyenlítőig belakta a Földet. Ha az átlaghőmérséklet néhány fokkal megemelkedik, az emberiség alkalmazkodni fog a megváltozott helyzethez. Egyes helyeken rosszabb lesz az élet, máshol jobb. Abból kiindulva, hogy az egyenlítő környékén élnek emberek, a sarkvidékeken pedig nem annyira, az átlaghőmérséklet emelkedése inkább növelni fogja az emberi életteret, semmint azt szűkítené. Lesznek olyan helyek, ahonnan el kell költözni. Akkor majd ez meg fog történni. Az emberek most is vándorolnak egyik helyről a másikra, ahogy mindig is vándoroltak. Az ember már csak ilyen.

Ami a bioszféra többi részére gyakorolt hatást illeti: nehéz elvi kérdés, hogy az embereknek van-e felelőssége a nem emberi élettel szemben. Én hajlok arra, hogy igen, viszont ez egy olyan felelősség, amit magas elvek ide vagy oda, lábbal tiprunk minden nap, és lábbak tiportunk, amióta ember van a Földön. Nem kellett globális felmelegedés ahhoz, hogy fajok tömegét kiirtsa az ember és drasztikusan szűkítse a még fennmaradt fajok életterét. Ez szomorú, és érdemes foglalkozni vele, de azt nem lehet állítani, hogy a klímaváltozás az emberiség fő bűne, és ha ezzel csinálunk valamit, akkor a dolgok rendbe jönnek.

Ha a globális felmelegedés létezik, folytatódik, és összességében negatív hatású, akkor tudunk bármit tenni ellene?

Az idevágó elképzelések számomra durván a wishful thinking kategóriába tartoznak. Ha az emberiség hirtelen jó útra térne, minden jó lenne. Milyen meglepő. Ez kábé ugyanaz, mint hogy bármilyen politikai rendszer működhetne, a diktatúrától a demokrácián keresztül az anarchiáig, ha az emberek jók lennének. Az egyetlen dolog, amiben bízhatunk, a technológiai fejlődés. Az más kérdés, hogy a technológiai fejlődés a megoldást a jelenség vagy a következményeinek a kezelésében fogja-e megtalálni (lásd előző pont). Ami biztos, hogy a technológiai fejlődés a magántulajdonon és piaci versenyen alapuló, kapitalista gazdaság körülményei között volt eddig a leggyorsabb. Ezért minden olyan megoldás, ami ezt a piaci mechanizmust akadályozza, az áhított eredmény ellen dolgozik.

Érdemes kisebbségben maradva önkorlátozással élni?

Az előző pontból következik, hogy ha nincs globális egység, márpedig nincs és nem is lesz, akkor önmagával tol ki az, aki lábon lövi magát, miközben a többiek szaladnak. Szép dolog a mártíromság, legalábbis a szentek életéről szóló könyvek lapjain. De ha egy országban élő emberek lemondanak a technológiai fejlődés előnyeiről egy homályos, altruista cél érdekében, akkor, ami nagy valószínűséggel történni fog, az egy szimpla reallokáció az erőforrások elosztása tekintetében. Mivel a globális felmelegedés a baloldal egy részének a vallása, gyanús, hogy tulajdonképpen erről van szó. Ha az amerikai fogyasztó kidobja az autót és biciklivel jár, akkor a fejlődő országok gazdagodó lakossága fog átülni a bicikliről autóba. A végeredmény a kibocsátott üvegházhatású gázok tömegét illetően pont ugyanaz lesz. Ha ez a cél, akkor a különböző klímamegállapodások akár működhetnek is, de akkor hívjuk ezeket a „fehér ember vezeklésének”, vagy ilyesmi. A nyílt, őszinte kommunikáció a politikában is elvárás lehetne, ha már jobb hellyé akarjuk tenni a világot.

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://libertarius.blog.hu/api/trackback/id/tr712189972

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

stoic79 · http://liberatorium.blog.hu 2017.02.07. 10:37:03

A konteós és a szkeptikus közötti különbség, hogy az előbbi azt kérdi, "kinek az érdeke", az utóbbi pedig, hogy "honnan tudod". Ebben a témakörben is ajánlatos a tudományos módszertan gyakorlatát alkalmazni:

liberatorium.blog.hu/2016/12/16/tudomanyos_modszertan_orvossag_alhirek_ellen

nevetőharmadik 2017.02.07. 14:56:13

Ebbe a posztba egy helyen akarok csak belekötni, mert amúgy nagyobbrészt rokonszenvezek az álláspontoddal.

A klímaváltozás nem egyszerűen rebranding, hanem egy pongyola megfogalmazás javítása. A Föld klímarendszere nagyon bonyolult rendszer, és még ha tényszerűen igaz is, hogy az egész Föld átlaghőmérésklete növekszik (felmelegedés), attól még nem feltétlen igaz, hogy ez a Föld minden pontján felmelegedéssel jár.

És nem elegáns a klímaváltozás kifejezést elbagatellizálni az időjárás napi változásával való azonosításával. Hiszen ez utóbbi önmagában nem jelent semmit, de a klíma (éghajlat) definíció szerint egy terület legalább harminc éves távlatban jellemző időjárási viszonyainak az összessége. Ha ez változik, az messze nem ugyanaz, mint hogy jaj, ebben az évben elfagytak a cseresznyefák, nem baj, jövőre jobb lesz. Mert ha az éghajlat változik, akkor az azt jelentheti, hogy egy emberéletben már nem lesz jobb.

Az önkorlátozással éléssel kapcsolatban: abban nem vagyok biztos, hogy az önkorlátozás haszontalan (noha megakadályozni a klímaváltozást nyilván nem fogja), bár ez sok ok miatt nem tudható. A kibocsátás-korlátozások gyakorlatban nem igazán működnek (hogyan is működhetnének, a szabályozásnak nem az a természete), a megújulók állami támogatása is súlyosan torzítja a piacot. Pedig személy szerint igen vágyom a megújulókra, mert decentralizált jellegével a szabadságomhoz járul hozzá, hiszen lehetővé tenné, hogy leváljak a nagy rendszerekről, amiknek teljes mértékben ki vagyok szolgáltatva. Politikai szempontból is hasznos lenne errefelé, ha az energiafüggőség kisebb lenne, vagy egyenesen megszűnne. Az is biztos továbbá, hogy az utca szintjén az egészségre is áldásos hatással lenne. Az sem kizárt, hogy olcsóbbá is tudna válni a fosszilishoz (és az arra épült rendszerekhez) képest - bár ez pont a szabályozások miatt nem tudható, még ha néhány dologból sejthető is ilyen trend.

E.Katolnai 2017.06.03. 10:46:49

8 milliárd embernek nyolcszór annyi energiára van szüksége, mint 1 milliárdnak. 1 milliárd emberből x% használ (repül, autózik, tv.-zik van szüksége tengerjáró szállitóhajókra stb. mint 1 milliárdból x-embernek. Ja, h sok sok sivatagi néger alig használ energiát? Nos ez is rohamosan változik; mind lapos tv.-t akar, mind autóval akar járni, mind mosógéppel szeretne mosni stb.
Földünk elszennyeződésénél jóval nagyobb probléma a szegény, tanulatlan primitiv tömegek gyermek-gyártása, a nyakló nélküli szaporodás.
Mit fog a világunk kezdeni két milliárd semmihez sem értő, műveletlen négerrel, akkor, mikor már a zöldség és gyümölcsszedést is autamatizálják és a robotok rohamosan átveszik a segédmunkát, ill. a kevés iskolázottságot igénylő munkahelyeket?
Tanult, okos, intelligens emberekre van szükség minden gazdaságban; mérnökökre, kompjuter szakemberekre, kémikusokra, matematikusokra, kutatókra a tanulatlan tömegekre egyre kevesebb szükség lesz, és a gyorsan szaporodó idióták visszafogják húzni, lelassitják fejlődésünket, jóval nagyobb problémát okozva, mint a klimacsere általi kihivások.
1 milliárd ember lenne a kivánatos, ha figyelembe vesszük bólygong adottságait és nem 8-ra, ami felé rohamosan közelitünk. Azt már emliteni sem merem, h ebből a 8 milliárdból legalább 7 milliárd használhatatlan, hasznavehetetlen a rohamosan változó világunkban. Ebben van az igazi veszély, ez emberiségünk legnagyobb átka - a kontroll nélküli szaporodás -, a természeti problémák eltőrpülnek ez mellett.

Untermensch4 2017.06.20. 19:44:46

@E.Katolnai: Csak tippelek de te úgy véled sztem hogy abba a bizonyos 1milliárdba tartozol...
Egy részletkérdés: autók. A gazdag, tanult primitív emberek autózási vágyai kapcsán egy illető akit "Dízelpápa" néven is tiszteltek (az autóiparban, nem a madmax-filmekben :) ) már évtizedekkel ezelőtt szerényen megjegyezte hogy az egyre nagyobb teljesítmény beletömködése az automobilokba egyre drágábbá és pazarlóbbá teszi azokat, ennek a folyamatnak a végpontja kb egy szinte kizárólag hajtásláncból és a kevéske hasznos teher balesetvédelméről gondoskodó részegységekből fog állani. Ennek a felállásnak az elmebeteg mivolta jól szemléltethető ha a 30-40 évvel korábbi autóknál sokkal energiahatékonyabb, nagyobb teljesítményű és biztonságosabb autókban UGYANOLYAN sebességgel araszolnak a dugóban mint harminc éve, de annyival nem érzik kényelmesebbnek az autójukat hogy kevésbé türelmetlenek lennének. Lokálisabb jelenség a nagy teljesítményű sportautókkal az autobahn-on hasítók cigarettaszünete a következő olyan felüljáró előtt ahol éppen sebességkorlátozás miatt kamera van, így elérnek egy legálisnak mutatkozó UGYANOLYAN átlagsebességet mint a kisebb teljesítményű járművek.
süti beállítások módosítása